A nagy fa és a fejsze

Jó napot, jó napot, Zsófi vagyok! Heló, Mindenkinek!
Köszönöm a látogatást!


Bemutatom a szabásmintát. A Burda 1993.11. számában is van egy, a 200. modell, de én valami bonyolultra vágytam.
Ez a szabásminta magyarázata. Mert kell hozzá egy cipőtartó-zseb, és persze a cipzár-terv. (Ezt nem valósítottam meg.) 
A szabás. Lusta voltam körzőt keresni, helyette egy salátás tálkával oldottam meg a körívet. 
Szóval kiszabtam két lekerekített négyszöget 60*62 cm méretben, illetve egy nagyobbat ugyanilyen magassággal, de szélesebben - ezt a meglévők segítségével: leszabtam egy oldalát, aztán addig vágtam a hosszát, míg két ráhajtásnyival hosszabb nem lett és levágtam a másik oldalát. Ezek után hasonló módszerrel kiszabtam kétszer a zsebfedőt, kialakítottam a csat körüli nyelvecskét is , illetve a nyelvecske másik feléhez is kiszabtam egy picike anyagot. Az oldalához is kiszabtam két hosszú csíkot, az egyik 8 centi széles, a másik 12 centi széles volt (a felénél van a cipzár és az egyik ráhajlik a másikra - úgy, hogy teljesen eltakarja), valamint a tetején lévő anyagot: 14*54 centi volt. És persze a fogót és a pántot. A fogó túl hosszú lett - trükkös voltam nem látszik... 
Ekkor összevarrtam szépen sorban: először a táskafedőt és a táskafedő párját, amihez a csat alja került. A csatokat egy régi kidobásra ítélt táskáról mentettem meg: szerencsémre csavarokkal rögzítették - ezeket is a varrás közben kellett rögzíteni. A fedőt rátűztem a táska elejére, majd rágombostűztem a zsebet is, hogy a fedő-kapocs helyét ki tudjam jelölni. Miután ez megtörtént, a zsebet leszedtem és rávarrtam a kapcsos-részt. Ezután rögzítettem az elejéhez újra.
Ekkor volt egy háta és egy zsebbel ellátott eleje a táskának. 
Elérkezett a cipzárvarrás ideje. A cipzárakat három Ikeás ruhatartó zsák felhasználásával szereztem.  Kicseréltem rajtuk a húzókákat a már említett táska alkatrészeivel. Az oldalcsíkokat hosszában félbehajtottam és a felétől bele helyeztem a cipzárokat. végiggombostűztem mind a két csíkot. Először a keskenyebbnél a visszáján megvarrtam a cipzárt, majd a vastagabbnál takarásba. Tudom nem érthető, nem is tudom jól leírni, de pont úgy csináltam, mint a farmerek sliccét kell. Az egyik oldal ráhajlik a másikra. Mivel bélelt az egész táska, ezért csak a farmer külső cipzár-részét utánoztam le.
Mikor megvolt mind a két oldal, akkor összevarrtam az elejével és a hátuljával. Vigyázva, hogy a közepe középen legyen (összehajtottam minden anyagot és bejelöltem filccel - a vízhatlan anyag előnye.) Figyeltem arra is, hogy a hátlap közepébe belevarrjak egy akasztót is, hiszen arra mindenképpen szükség lesz. Erre gumiszalagot használtam, mert szerintem az jobb, de ez idővel fog csak elválni. Az oldalon végigfutó cipzár nem megy teljesen körbe, hanem csak a teteje széléig, ott lehet ide-oda forgatni miközben készül.
Ekkor a cipzárt óvatosan már lehetett használni. 
Miután végeztem ezzel, rávarrtam a tetejét. Ehhez viszont a tetejéhez előzetesen rögzíteni kellett a fogantyúkat. A vállpántba vliest is varrtam, a fülébe a zöld pulóver fonalából húztam bele 16-32 szálat. Ezekhez is felhasználtam a régi táska karikáit. A pántokat két pánttal rögzítettem - ez hiba volt, néggyel kellett volna (2-2). Igyekeztem jó erősen rögzíteni. Végül nem használtam hozzá pop.szegecseket, majd az idő eldönti, hogy kellett volna-e...
A táska külső ezzel elkészült.
A belsőhöz először a füle alatti részt béleltem ki: egyrészt egy oda illő műanyag lappal, másrészt vlies-zel, amit a műanyag köré odarögzítettem (hímzőcérna).

Itt már hajnali kettő volt, és nem volt ötletem se, hogy fogom a bélést belerakni...

Szóval a bélés. Szükség volt hozzá 135 centi hosszú 35 centi széles csíkra kétszer, aztán egy 135 centi hosszú de 65 centi széles csíkra és 13 centis ezeket körbeérő csíkra. (Ezek nem pontos adatok: rámértem a táskát az anyagokra!) A két 35 centis egyik szélére bevarrtam a cipzárat úgy, el legyen szépen dolgozva az anyag. Majd összevarrtam a hátlapot az oldalcsíkkal, valamint az előlapot az oldalcsíkkal. Itt is vigyáztam, hogy a hátlapba kerüljön be a cipzár bezáródó vége felől egy gumiszalag. (A gumi ebben az esetben nem volt jó ötlet.) A bélés is elkészült. Még elkészítettem a keresztpántot. Na és itt elbizonytalanodtam, hogy varrjam össze a külsőt és a belsőt...
Aztán nekiláttam kézzel. Gyöngyhímzővel rögzítettem a hátsó bélést először, majd dupla szálú quilting-pamuttal a külső részt, majdnem láthatatlan öltésekkel (a cipzárnál az, de a bélésnél keresztbe öltöttem. Nagyon szép és stabil öltés lett - még sosem láttam eddig, szóval hívjuk RP-öltésnek). A hátsó résszel két órát, a külső résszel négy órát öltögettem.

Kész az ingtartó táska.

Majd megírom a tapasztalatainkat is.

Egyelőre:
  • A fülének és a pántjának nem jó, ha ugyanoda vannak rögzítve. 
  • A gumiszalag nem biztos, hogy jó ötlet vállfát tartani. Egyelőre készítettem még néhány csomót rá. Igazából, ha merev, akkor hamarabb tönkremegy egy akasztó; a rugalmas viszont a vártnál jobban nyúlik.
  • Jobb lenne, ha kemény lenne az oldala és az eleje-hátulja. De vajon, hol lehet bőrönd-merevítő alkalmatosságokat kapni?
Ez volt életem második táskája. Hogy tetszik?

Ez a minta szabadon felhasználható, amennyiben szeretnéd megosztani, arra kérlek a blogom nevével és linkjével tedd meg!

Várlak legközelebb is, addig is köss, alkoss, gyarapíts és fényre derül a napod!

Üdv: Zsófi

Megjegyzések

  1. Zsófi!
    Szép munka.Ügyes vagy!

    VálaszTörlés
  2. Nagy fa volt, de te nagyon ügyes voltál! :o) Komolyan, le a kalappal!

    Nekünk gyáriban van ilyen, és annak kilóg a vállfa akasztója - úgy nem lenne jó? Máskülönben még a gumiszalag helyett belevarrhatsz utólag kézzel két beszegett anyaglapot középen helyet hagyva közöttük, ahol kilátszik majd a farud, amit beleraksz - olyasmire gondolok, amit a quilt-ek hátuljára készítenek, hogy a falra lehessen akasztani...

    A táskamerevítő persze engem is érdekelne, de valahol olvastam, hogy merev kongrét (amibe hímezni szoktak) vágtak méretre a táskába.

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm. :-)

    Persze, mi is olyat használtunk korábban (vagyis a vállfának volt egy lyuk).
    Most meg belepakoltuk az ingeket és az egész zutty, a vállfák majdnem a táska közepéig értek... Szerencsére az ingekkel nem történt semmi, de nem akartuk, hogy az alja gyűrődjön. Szóval beljebb vettem a csomókat. Az az igazság, hogy mikor kiterveltem elfelejtkeztem a vállfa-kampóról. :-P

    De adtál egy jó ötletet. :-)

    VálaszTörlés
  4. Szia. Én egy táskámat szúnyoghálóval merevítettem. Nem a szőtt, hanem az öntött fajtával. De láttam már táskában kartonpapírt is, az első mosásig tartott, utána nagyrészt szétmállott.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése