Már megint ez a zöld pulóver
Jó napot, jó napot, Zsófi vagyok! Heló, Mindenkinek!
Köszönöm a látogatást!
Először is kinyúlt az ujja. Na ilyenkor szoktam örülni, hogy felülről lefelé készült: nem kell a vállával vacakolni, és elég bő marad. (Meg annak is, hogy szűkre szoktam kötni a nyakat, a fej miatt az mindenképpen tágul.)
Köszönöm a látogatást!
Ki ne emlékezne a zöld pulóverre, amit a nyáron fejeztem be.
Egy hét hordás után, ahogy kell, minden gyakran nyúzott része kinyúlt.
A január harmadik hetét részben azzal töltöttem, hogy ezeket a deformitásokat megszüntessem.
Először is kinyúlt az ujja. Na ilyenkor szoktam örülni, hogy felülről lefelé készült: nem kell a vállával vacakolni, és elég bő marad. (Meg annak is, hogy szűkre szoktam kötni a nyakat, a fej miatt az mindenképpen tágul.)
A pulóvernek felbontom ilyenkor az oldalát,
horgolótűvel kibontom a passzé lezárását (mintha visszafelé varrnám, a tetején látszanak az öltések),
És visszabontom addig, amíg szükséges. Itt jön az a rész, hogy már rég elfelejtettem, hogy mit és hogyan csináltam... Viszont ezt már a blog-írás közben készítettem; úgyhogy visszakeresem a megfelelő posztomat.
És folytatom.
Felszedem tehát a nyolcas tűre a szemeket. Ez jelen esetben 40. Eredetileg a passzé 30 szemes volt (ezt persze nem írtam bele az eredeti posztba). Szabály: először csak a felét bontjuk, hogy össze lehessen mérni az eredetivel. Mivel a csuklórész jó volt, ezt a 10 szemet most kellene fogyasztani: tehát a szélszem után *a következő szemeket összekötjük, majd két sima* és **-ot ismételjük. Ezután újra elkészítem a passzé-részt: 10 sor, majd a szemeket levarrom.
Sajnos, nem csupán az ujja bizonyult hosszúnak, de kinyúlt a derékrész is. (A tulajdonos a derekán hordja/hordta a dolgait: pl. telefonok, pénz, irat, stb. Elég sokat piszkálta a pulóvert, az meg lebegett mögötte...) Talán véletlenül (?), két részletben vettem meg a fonalat, a második részlet viszont világosabb volt, mint az első. Így a passzét a világossal készítettem.
Ennek a kijavításához nem fogom lebontani az egész pulcsit, hanem csak a passzét. A passzét követő sorba ezért belefűzöm a nyolcas tűmet, a végén lévő szemnél kibontom.
Ennek a kijavításához nem fogom lebontani az egész pulcsit, hanem csak a passzét. A passzét követő sorba ezért belefűzöm a nyolcas tűmet, a végén lévő szemnél kibontom.
És kihúzom a fonalat a tű alól.
Az új passzét fejjel lefelé kezdem el kötni, de természetesen fogyasztom a szemeket. Eredetileg 59 szemre kezdtem, az előző minta alapján lefogyasztom 44-re.
Ezek után összevarrom a pulóver oldalait és a javításnak vége.
Megjegyzés: Mivel újrahasznosított fonalból készült a pulóver, számítottam rá, hogy ki fog nyúlni. Ezért kezdtem az ujját is a vállnál, és a nyakát is nagyon szűkre szabtam eredetileg.
Megjegyzés 2: Szerintem a kézi-kötés a legkörnyezetbarátabb kézimunka: annyiszor bontja le és köti újra az ember, ameddig a fonal szét nem mállik. Persze lehet, hogy ezzel egyedül állok itt az univerzumban.
Várlak legközelebb is, addig is köss, alkoss, gyarapíts és fényre derül a napod!
Üdv: Zsófi
Dehogy, dehogy!!!
VálaszTörlésItt vagyok másik egyedül állónak én is, már ami a lebontást és újrakötést illeti. Épp most nézegetem egy kardigánomat, amit régen kötöttem, hogy le fogom bontani és újrahasznosítom. Jó ez a módszer!
:-)))
VálaszTörlésA lebontás-újrahasznosítással teljesen egyetértek. Ép ma jutott eszembe, hogy ezért jobb fonallal dolgozni, mint anyagokkal. Hú, de mekkora türelmed van. Szégyen, de én már bizots kidobtam volna, vagy szétbontom az egészet. Utálom a javításokat. Úgyhogy kalap le előtted. Amint látom, megérte a sok munkát. :)
VálaszTörlésÉn mostanában a horgolásokat bontogatom le..vagy némely gombolyag végén csücsül egy-egy "elfuserált" horgolmány melyeket gondosan külön-külön zacsiba rejtettem, azzal a jelszóval, hogy majd megoldom.Majd /egyszer/ megoldom!:o)
VálaszTörlésNagyon-nagyon ügyi vagy, ahogy ezt a pulcsit újjávarázsoltad... ha nem látom nem hiszem!:-)))
Ez már nem az első eset volt.
VálaszTörlésElőfordult már, hogy egy így átalakított pulóverem újra lebontottam. Mikor a végéhez értem, kicsit meglepődtem, mert elfelejtettem addigra, hogy a passzét újrakötöttem. :-P
Van egy másik módszer is, ami érdekes lehet: mikor meg kellene hosszabbítani a kötést. Ott is ketté bontom, de mind a két felébe vezetek egy-egy tűt, megkötöm a hiányzó részt és tűvel egy sorral összevarázsolom a feleket. Gyerekpulóverek esetében különösen hasznos lehet.