Egy kinyúlt pulcsi új élete

Jó napot, jó napot, Zsófi vagyok! Heló, Mindenkinek!
Köszönöm a látogatást!

Ezt a darabom nagyon régen kötöttem, még gimiben vagy egyetem alatt. Olyan 20 éves. Mikor elkészült, akkor csak egy kicsit volt nagyobb nálam, de ez akkoriban teljesen normális volt a ruhadaraboknál. Viszont minden mosásnál kinyúlik egy picit. Az anyaga akril, akkoriban, 20 éve nem nagyon voltunk elkényeztetve fonal-téren. Ezt Romániából hoztuk.

Úgyhogy pár évig nézegettem, de nem tudtam, mit kezdjek vele.

Lebontani két okból sem akartam,

1. ez az első olyan pulóverem, amiben a hátsó szálat úgy vittem kötéskor, hogy a fonákján csavargattam a szálakat. Emiatt egyrészt történelem, másrészt a bontása borzalmas lehet.
2. akkor is kinyúlik, ha újra kötném.

Mostanra megszületett a döntés. Először párnán, párnákon gondolkoztam, de aztán megláttam egy másik megoldást. Úgyhogy szoknya lesz, meg egy táska.

A táskát elvetettem, csak szoknyát készítettem. Túl sok táskám van, sokkal több, mint amennyire szükségem van. A szoknya nagyon jól sikerült, megtartván az eredeti bőséget, csak egy megkötőt kötöttem még hozzá. Még terhesen is hordható volt. Igaz, nem mindennapi darab, inkább a szabadidőmben hordom.

Kiterítve

Jobbra

Balra

Ahogy tetszik

Ez a minta szabadon felhasználható, amennyiben szeretnéd megosztani, arra kérlek a blogom nevével és linkjével tedd meg!

Várlak legközelebb is, addig is köss, alkoss, gyarapíts és fényre derül a napod!

Üdv: Zsófi