A kötés története - a kezdetek 5

Jó napot, jó napot, Zsófi vagyok! Heló, Mindenkinek!
Köszönöm a látogatást!

A kötőtűs módszer

Az eredete a homályba vész. Két gyanús eset a régmúltból:

Homérosz: Odusszeia

Válaszul így szólt most az okosszivü Pénelopeia:
"Jó idegen, deli termetem és alakom s nemes elmém
elvették a haláltalan istenek, Ílion ellen
hogy kivonultak az argosziak, s Odüszeusz is, a férjem.
Hogyha megérkeznék s ő óvná életem újra,
akkor a hírem szebb is lenne, nagyobb is ezentúl.
Így csak gyötrődöm, mivel isten bajbaborított.
Mert kit a szomszédos szigetek csak körben uralnak,
Dúlikhion, Számé, s erdőboritotta Zakünthosz,
és ki csak itt él, messzirelátszó szép Ithakában,
mind megkér, noha nem kívánom s házam emészti.
S nincs gondom vendégre, sem arra, ki oltalomért jön
hozzám, sem hírnökre, ki nép dolgában igyekszik:
mert Odüszeuszra kivánkozom, édes szívem emésztve.
Nászom sürgetik ők, hanem én csak a cselt bonyolítom.
Mert legelőször leplet szőnöm súgta az isten:
hosszu szövőszéken termemben könnyü, hatalmas
vásznat szőnöm; a kérőkhöz meg a szózatom ez volt:
»Kérőim, nemes ifjak, a hős Odüszeusz odavan már,
mégse siettessétek a nászom, amígcsak e leplet
nem fejezem be, szövött vásznam hogy kárba ne vesszen,
szemfödeléül Láertész hősnek, mikor őt majd
hosszuranyujtó vég veszedelmes sorsa eléri:
megbotránkozván az akháj nők azt ne beszéljék,
hogy ki sokat szerzett, most nem jut leple a sírban.«
Így szóltam nekik én, s hős lelkük hitt a szavamnak.
És napközben a nagy leplet szövögettem is eztán,
éjszaka szétfejtettem azonban a fáklyavilágnál.
Így hitegettem a bajnokokat három kerek évig;
ámde midőn évszak jött, évszak ment negyedízben,
sok hónap sorvadt, s a napok mind sorba beteltek,
ekkor a szolgálók, a szukák, mindent kifecsegtek,
s rajtamütöttek a kérők s szóval megfenyegettek.
Így hát kénytelenül befejeztem, bár nem akartam.
S most már nem tudom én a menyegzőmet kikerülni,
és más cselt se tudok. Sürgetnek már a szülőim,
és fiam is bosszús, amiért vagyonát fölemésztik;
látja, mi történik; hisz felnőtt férfi, a házra
már tud ügyelni: dicsőséget nyújt néki a nagy Zeusz.
Szólj hát nemzetségedről, s hogy hol van a földed:
hisz nem az egyszeri tölgy, vagy a szikla hozott a világra."

Forrás

A másik gyanús eset a Biblia szerint:

Jn 19.23 Amikor a katonák fölfeszítették Jézust, fogták ruhadarabjait és négy részre osztották, minden katonának egy-egy részt, majd a köntösét is. A köntöse varratlan volt, egy darabból szőve.
Jn 19.24 Ezért megegyeztek egymás közt: "Ne hasítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen." Így teljesedett be az Írás: Ruhámon megosztoztak egymás közt, és köntösömre sorsot vetettek. A katonák valóban így tettek.

A gyanú azért merülhetett fel, mert olyan anyag, amit egy darabból készítenek, nem lehet széthasítani, illetve egy éjszaka le lehet bontani, amit előtte nap készített valaki csakis kötve lehet. Esetleg horgolva.

A módszer első ábrázolása:

Bertram mester: 
a hamburgi Buxtehude templom oltárának részlete,
1359.
 Forrásom

Az egyik első fennmaradt kézikötött darab:

Az eredeti képek: http://home.earthlink.net/~urtatim/EgyptKnit1.html

A fenti zoknit a Washingtonban (D.C.) található Textilmúzeumban őrzik. Valamikor az időszámításunk szerinti XI. és XIII. század között készült

A jobboldali zoknit Lilinah biti-Anat készítette az eredeti zokni képe alapján. A kötésminta angolul http://home.earthlink.net/~urtatim/EgyptKnit2.html volt található. Jelenleg: http://dar-urtatim.palazzo-giordano.org/Urtatim/Knitting/1-2.AllahStockings/EgyptKnit2.html, illetve a ravelry-n: https://www.ravelry.com/patterns/library/medieval-muslim-stockings.

Ezzel véget ért a kötés kezdetei. A következő héten rátérek a kötés európai történetére.

Amennyiben szeretnéd megosztani ezt az infot, arra kérlek a blogom nevével és linkjével tedd meg!

Várlak legközelebb is, addig is köss, alkoss, gyarapíts és fényre derül a napod!

Üdv: Zsófi